Coca-Cola

Az összetevőkről

A cég alapítása óta eltelt több mint 125 év során sok mindent megtanultunk az üdítőitalokról, gyümölcslevekről és ásványvizekről. Így mára Magyarországon több mint 40 lehetőséget kínálunk, hogy Ön feltöltődjön, hidratálódjon, ellazuljon, felfrissüljön, vagy csak, hogy egyszerűen élvezze az élet minden cseppjét.

A cukor és az édesítőszerek

Az édesítõszereknek két alapvetõ fajtája van: a tápértékkel bíró és a tápérték nélküli édesítõszerek. A szervezet szempontjából az elsõ csoportba azok tartoznak, amelyek „energiát” szolgáltatnak; energia alatt – a fizikából kölcsönözve a fogalmat – a munkavégzéshez szükséges erõt vagy képességet értjük. Az élelmiszerek nyújtotta energiát gyakran kapcsoljuk össze a „kalória” vagy a „kilojoule” szavakkal, az élelmiszerek emésztése során felszabaduló energia mértékegységeivel.

Cukor

A legtöbb tápértékkel bíró édesítõszert általánosítva cukornak szokták nevezni. A legközönségesebb közülük az ételek készítésénél és a sütésnél is használt szacharóz. A szacharóz kétféle cukrot tartalmaz: fruktózt és glükózt (gyümölcs- és szõlõcukrot.) Fruktózt a gyümölcsökben és egyéb élelmiszerekben találunk, a glükózt a sejtek használják energia képzésére. A 19. században a cukor még drága fûszer volt; Európában jó 160 évvel ezelõtt építették az elsõ, cukorrépát feldolgozó üzemeket. A cukor azóta mindenki számára elérhetõ, alapvetõ élelmiszer lett.

Az üdítõitalgyártásban a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup (egy másik, tápértékkel bíró édesítõszer) is alkalmazható. Ezt hidrolízissel állítják elõ a kukoricából nyert keményítõbõl. Ezeket a szirupokat a napóleoni háborúk idején „fedezték fel”, amikor Európa a britek tengeri blokádját nyögte. Megszakadt a nyugat-indiai cukorutánpótlás, s ez sokakat ösztönzött alternatív édesítõszerek kutatására. Az áttörés 1811-ben következett el, amikor Kirchhoff német tudós édes szirupot állított elõ úgy, hogy búzakeményítõt fõzött híg savban. Ezt az eljárást fejlesztették tovább a késõbbiekben, és használják ma is világszerte.

Intenzív, tápérték nélküli édesítőszerek

A cukorbetegek és a fogyókúrázók is szeretnek édes ételeket fogyasztani. Amikor az alacsony kalóriaértékű édesítõszerek élelmiszeripari alkalmazását engedélyezték, nem volt többé akadálya, hogy az élelmiszeripar a cukormentes termékekre vágyó emberek igényeit is kielégítse. Az engedélyezett édesítõszereket tartalmazó élelmiszerek a cukorbetegek számára is lehetõvé tették az édes ételek élvezetét.

Aszpartam

Az aszpartam nevű édesítõszert, mondhatni, véletlenül fedezték fel. Tápértékkel rendelkezõ anyag; két, a szervezetben az emésztés során lebomló aminosavra, az aszpartamsavra és a fenilalaninra épül. Az aminosavak a fehérjék építõkövei.

Az aszpartam a szacharóznál mintegy 180-200-szor édesebb. Mivel a kívánt édesség eléréséhez csak nagyon kevés aszpartamra van szükség, a keletkezett kilojoule-mennyiség elhanyagolható, így a kellemes ízt még a cukorbetegek is élvezhetik.

Az aszpartam alkalmazását elõször 1981-ben Kanadában engedélyezték. Azóta több mint 90 országban, köztük Magyarországon is használja már az élelmiszeripar. 

Az aszpartam a világ egyik legalaposabban megvizsgált, legtöbbet tesztelt élelmiszer-összetevõje, amelynek biztonságos voltát több mint 200 tudományos vizsgálat igazolja.
Az elmúlt közel 30 évben a WHO és a FAO közös szakértői bizottsága mellett 134 ország hatóságai hagyták jóvá az aszpartámot, s többszázmillió fogyasztó használta és használja mintegy 6000 különböző termékben.

Az Egyesült Államok Gyógyszer- és Élelmiszeripari Igazgatósága (FDA) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) a szigorú jóváhagyási folyamat óta is számos alkalommal vizsgálta az aszpartammal kapcsolatos újabb felvetéseket, azonban egyszer sem találtak olyan jeleket, amelyek bizonyították volna az aszpartam feltételezett káros hatását.

További információ:

http://www.weborvos.hu/weborvos/tenyek_aszpartamrol/69212/

http://www.mebih.gov.hu/index.php/en/science-news/chemical-hazards/news/642-kerdezz-felelek-az-aszpartamrol.html

http://www.mebih.gov.hu/index.php/en/science-news/chemical-hazards/archive/287-aszpartam.html

Aceszulfám-K

Az aceszulfám-K egy 1967-ben felfedezett, tápértékkel nem rendelkezõ, kalóriamentes édesítõszer. A szacharóznál 130-200-szor édesebb. Hosszú eltarthatósága, stabilitása különbözõ édesítõ keverékek ideális összetevõjévé avatja. Valamennyi más intenzív édesítõszerhez hasonlóan az aceszulfám-K sem rongálja a fogakat, és cukorbetegek is fogyaszthatják.

Az aceszulfám-K-t alaposan megvizsgálták, és semmiféle mellékhatását nem sikerült kimutatni. Élelmiszeripari alkalmazását több mint 80 országban, köztük az Egyesült Államokban, Kanadában, az Európai Unió országaiban és Magyarországon is engedélyezték.

Ciklamát

A ciklamát egy 1937-ben felfedezett, tápértékkel nem rendelkezõ, kalóriamentes édesítõszer. A szacharóznál körülbelül 30-szor édesebb. Közel 80 tudományos vizsgálat igazolja a ciklamát élelmiszeripari alkalmazásának ártalmatlanságát, használatának veszélytelenségét az emberi egészségre. Az Európai Unió Élelmiszeripari Tudományos Bizottsága nemrégiben megerõsítette a ciklamát biztonságosságát.

Jelenleg világszerte több mint 50 országban szerepel az engedélyezett élelmiszerek listáján, köztük Magyarországon is. A többi intenzív édesítõszerhez hasonlóan a ciklamát sem rongálja a fogakat, és cukorbetegek is fogyaszthatják.

Szacharin

A szacharin egy 1879-ben felfedezett, tápértékkel nem rendelkezõ, kalóriamentes édesítõszer. Ételek és italok édesítése céljából a századforduló óta használják az élelmiszeriparban. A szacharin körülbelül 300-500-szor édesebb a szacharóznál. A szacharin emberi fogyasztásra történõ biztonságos alkalmazása egy évszázada tart, s az összes élelmiszeripari adalék közül a legtöbb kutatást minden bizonnyal a szacharinnal kapcsolatban végezték. A szacharin ételekben és italokban történõ felhasználását számos ország egészségügyi szervein kívül a WHO/FAO (az Egyesült Nemzetek Egészségügyi Világszervezete és Élelmiszeripari és Mezõgazdasági Szervezete) Élelmiszeripari Adalékokat Vizsgáló Közös Szakértõi Bizottsága (JEFCA) is engedélyezte.

A szacharin élelmiszeripari felhasználását ez idõ szerint több mint 90 országban engedélyezik a világon, köztük Magyarországon is. Valamennyi más intenzív édesítõszerhez hasonlóan a szacharin sem rongálja a fogakat, és cukorbetegek is fogyaszthatják. Magas stabilitása következtében a szacharinnal édesített élelmiszerek sokáig eltarthatók.

A fogak romlását a rendes körülmények között a szájban lévő baktériumok okozzák. Ezek az apró szervezetek a fogakon ragadós, színtelen, puha réteget alkotnak, amit „lepedéknek” hívnak. A lepedék természetes módon keletkezik a tiszta fogakon, akkor is, amikor nincsen étel a szájban. A szénhidrátot tartalmazó ételek jelenléte ugyanakkor gyorsítja a lepedékképződést. A lepedék, ha vattával vagy fogkefével nem távolítjuk el, folyamatosan rakódik le a fogakra.

Szénhidráttartalmú élelmiszerek (keményítők és cukrok) fogyasztása során a baktériumok a szénhidrátot savvá erjesztik, amely idővel oldja a fogzománcot, a fog kemény külső rétegét. Ha egyszer ez a folyamat elkezdődik, a szuvasodás behatol a fog belsejébe, és csak fogorvosi kezeléssel lehet megállítani. A savképződés mindaddig tart, amíg a szénhidrátok érintkeznek a fogakkal – és mindaddig ki is fejti ártó hatását. Fogaink épsége szempontjából tehát a szénhidráttartalmú élelmiszerek fogyasztásának inkább a gyakorisága, semmint a mennyisége perdöntő.

Sztívia

A sztívia (magyar nevén jázminpakóca) az őszirózsafélék családjába tartozó évelő növény, Paraguayból származik. A dél-amerikai népek évszázadok óta használják édesítésre. A sztíviából kinyert édesítőszer kétszázszor édesebb a kristálycukornál és nem tartalmaz kalóriát. Az egészséges személyeknek segíthet ideális testsúlyuk megőrzésében, a cukorbetegek és hipoglikémiás tünetekkel rendelkezők, valamint a fogyni vágyók is fogyaszthatják.

A Coca‑Cola hosszú évtizedek óta kísérletezik a szívia felhasználásával termékeiben. 2011 novemberében az Európai Bizottság engedélyezte a szteviol-glikozidok, vagyis a sztívia élelmiszerekben és italokban édesítőszerként való felhasználását, így a legújabb, természetes eredetű és kalóriamentes édesítőszer már hazánkban is alkalmazható. Ezzel a vállalat szélesíteni tudta fogyasztóinak kínált édesítőszer választékát.

Információs kisfilm a sztíviáról:

A koffein az üdítőitalokban

A különbözõ üdítõitalokban már egy évszázada használnak kis mennyiségben koffeint. Az üdítõitalok illatát és ízét éppúgy összetevõinek sokfélesége és aránya adja, mint a többi ételét és italét; a koffein enyhén kesernyés ízével járul hozzá az egyes üdítõk jellegzetes ízéhez.

Az embereket az újságokból vagy a rádióból nemegyszer érik nyugtalanító információk a koffeinnel kapcsolatban. Holott, mint láttuk, évszázadok óta fogyasztunk koffeint, ebben a században pedig számos klinikai tanulmány elemezte a kapcsolatot a koffein és a különbözõ betegségek között. A szakértõk mindeddig semmilyen komoly tudományos bizonyítékot nem találtak, amely azt igazolná, hogy összefüggés van a koffeinfogyasztás és olyan szerteágazó betegségek között, mint a rák, a szívbaj, a csontritkulás, a terméketlenség vagy a születési rendellenessé4548gek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Élelmezésügyi és Mezõgazdasági Szervezet (FAO) olyan nemzetközi testületek, amelyek szintén foglalkoznak a különféle élelmiszeripari összetevõkkel, és a felhasználásukkal kapcsolatos biztonsági kérdésekben független szakértõi bizottságokkal, pl. az Élelmiszeripari Adalékokat Vizsgáló Közös Szakértõi Bizottsággal (JEFCA) működnek együtt. Ez a testület a koffein mai élelmiszeripari felhasználási módjait biztonságosnak ítélte, csakúgy, mint a különbözõ országok illetékes szervei, amelyek világszerte megerõsítették a koffein veszélytelenségét.

A koffeinnel az emberiség évszázadok óta él. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy felfedezése óta számtalan nemzedék élvezte és élvezi ma is az üdítõkben, kávéban, teában és egyéb, koffeint tartalmazó csemegékben. Amióta megismerték, az emberek világszerte a koffeintartalmú italokat is szívesen választják frissítõül és a társas érintkezés alapjául.

További információ: http://www.eufic.org/article/hu/taplalkozas/funkcionalis-elelmiszerek/artid/Koffein-egeszseg/

Share |